A korábbi vizsgálatok azt jelezték, hogy a Föld egyes régióiban igen nagy különbségek mutatkoznak az emlő- és petefészekrákok előfordulását tekintve. Ismeretes például, hogy az emlő- és petefészekrák incidenciája Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és a skandináv országokban a legnagyobb, Kelet- és Közép-Afrikában pedig a legkisebb.
Az ikervizsgálatok és a bevándorló populációk vizsgálata arra utal, hogy az incidenciában észlelhető különbségek inkább környezeti, mintsem genetikai vagy etnikai faktoroknak tudhatók be. Az ezzel kapcsolatos kutatások azonban nem hoztak egybehangzó eredményeket.
A Lund Egyetem most közzétett vizsgálatában némiképpen eltérő szemszögből szemlélték a kérdést, amikor a tejtermékek fogyasztása és a rákgyakoriság közötti összefüggéseket elemezték. Arra keresték a választ, hogy a tejben és tejtermékekben szegény étkezés védi-e a laktózintoleranciában szenvedő betegeket az emlő-, petefészek- és tüdőrák kialakulásával szemben.
A vizsgálatot vezető Jianguang Ji professzor így számol be vizsgálatukról: „Két svédországi adatbázisból 22788, laktózintoleranciában szenvedő beteget azonosítottuk és vizsgáltuk ebben a csoportban az említett ráktípusok előfordulását. Azt találtuk, hogy szignifikánsan ritkábban fordul elő tüdő- (standardizált incidenciaarány [SI] = 0,55), emlő- (SIR = 0,79) és petefészekrák (SIR = 0,55) ebben a csoportban, szemben a laktózt toleráló személyekkel – származási országtól és nemtől függetlenül. A testvérek és a szülők körében azonban nem mutatkoztak különbségek az általános populációhoz képest. Ez arra utal, hogy a laktózintoleranciához társuló kisebb rákkockázat a táplálkozással állhat összefüggésben.”
A vizsgálat vezetője ugyanakkor rámutat, hogy „helytelen lenne azt a következtetést levonnunk, hogy a tej a rosszindulatú daganatok kockázati tényezője lenne”. Előfordulhat, hogy az összefüggést a kevés tejfogyasztáshoz kapcsolódó kisebb kalóriabevitel magyarázza, vagy a növényi alapú tejpótló italok valamelyik alkotóeleme felelős a laktózintolerancia és a rákkockázat közötti negatív összefüggésért.
„Kellő óvatossággal kell értelmeznünk ezeket az megállapításokat, mivel a kapott adatok nem elégségesek ok-okozati korreláció kimondásához – figyelmeztet Jianguang Li. – További kutatások szükségesek azon tényezők azonosítására, melyek magyarázhatják a megfigyelt korrelációt.”
A tejfogyasztás és a rákkockázat között valóban összetett korreláció állhat fenn. A Lund Egyetem egy 2012-es vizsgálata szerint a tejfogyasztás védelmet nyújthat a vastagbélrák progressziójával szemben. A kutatócsoport akkor arra a következtetésre jutott, hogy a tejben lévő egyik fehérje lassítja a vastagbélráksejtek növekedését és elősegíti a DNS-hibák kijavítását.
Forrás: OTSZOnline