Pannónia Magánorvosi centrum

(+36) 1 330-1143 | (+36) 30 347-9212 | (+36) 1 615-4636

Vastagbélrák szűrés

Az elmúlt évtizedekben az újonnan diagnosztizált vasgtagbéldaganatok és végbéldaganatok évenkénti száma csaknem négyszeresére emelkedett, s ezzel mindkét nem esetében a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedéssé vált. Hazánkban körülbelül évi 7500-8000 az új betegek száma, és körülbelül 4800 ember hal meg évente a betegségben.
A végbél- és vastagbélrák gyakorisága a 40-50 éves korosztály körében emelkedik a leggyorsabban.

Vastagbél polipok, rákmegelőző állapotok
A végbél- és vastagbélrákok döntő többsége rákmegelőző állapotból, polipból alakul ki. Ez a folyamat többnyire több éven át tart. Ha a betegséget ebben a stádiumban fedezik fel, akkor az eltávolításukkal szinte 100%-os a gyógyulás esélye .
A jóindulatú polipok nagyon sok embernél előfordulnak, és természetesen nem minden esetben alakul ki belőlük rosszindulatú daganat. Viszont ha a polipokat nem fedezik fel időben és nem kezelik, elfajulhatnak rosszindulatú daganattá. nagyobb az elfajulás veszélye, ha a végbélnyíláshoz közelebb helyezkedik el a polip.
A polipok zöme véletlenszerűen fordul elő, de 2-3%-uk kialakulásánál örökletes tényezők is szerepet játszanak.
Vérképből kimutatható a vastagbélrák és végbélrák, melyek azon daganatos megbetegedések közé tartoznak, amelyeknél megfigyelhető a családon belüli halmozódás. Ezért nagyon fontos, hogy akinél a családban előfordul ezen rákos megbetegedés, szűrővizsgálaton vegyenek részt.
A időben történt polip eltávolítások a rosszindulatú betegség kialakulásának kockázatát csökkentik, ezért az egyén szempontjából 40 éves kortól javasolt a szűrés.
Amennyiben azonban a családban már volt kolorektális rák (terhelt család, fokozott rizikó), akkor a szűrés megkezdésének időpontját egyénileg kell meghatározni.
Ha a családi előzményben előfordult kolorektális rák elsőfokú rokonnál, akkor az utódnál a szűrést a rák kialakulásának tizedik életéve betöltése előtt kell elkezdeni, így több mint valószínű, hogy időben felfedezhető az esetleges probléma.

A vastagbél krónikus gyulladásos állapotai közül a nyálkahártya kifekélyesedésével járó colitis ulceroza és a Crohn betegség jelentenek még fokozott veszélyt a rák kialakulásában.

A vastagbél és végbélrák tünetei

A vastagbélráknak, végbélráknak nincsenek teljesen egyértelmű tünetei.
A vastagbél felszálló és a leszálló szakaszának daganatai eltérő típusú tüneteket, panaszokat okoznak. A felszálló szakasz daganatai gyakran véreznek, így véres székletet gyakrabban okoznak. A leszálló szakasz és a szigmabél tumorai inkább a béltartalom továbbhaladásának zavarát, a székelési szokások megváltozását okozzák.
Ezek a tünetek természetesen nem mindig jelentkeznek tiszta formában, így kizárólag a tünetek alapján nem lehet a rákot diagnosztizálni és a tumor pontos helyét megmondani.
A véres széklet oka, hogy a tumor vérezni kezd. A vérzés általában nem folyamatos, és a vastagbélrák korai állapotában nem is nagymértékű, ezért nem is mindig észrevehető.
A vastagbélrák korai tünete lehet még a vérszegénység, amely a tumor folyamatos vérzése következtében alakulhat ki. A kismértékű, de rendszeres vérveszteséget idővel fáradtság, gyengeségérzet és sápadtság kísérheti.

A vastagbélrákok gyakran korán képez áttéteket. A nyirok utakon keresztül továbbterjedhet a közeli nyirokcsomókba, a véráram közvetítésével pedig a májba, a tüdőbe, az agyba. A szomszédos szervek felé közvetlenül is képezhet áttétet. Szűrés és kivizsgálás nélkül sok esetben csak késői stádiumban és áttét esetén ismerhető fel a vastagbélrák. Amennyiben a daganat olyan méretet ér el, hogy akadályozza a széklet továbbjutását a bélrendszerben, krónikus székrekedés vagy bélelzáródás alakulhat ki.
A hasi fájdalom vagy a nagyobb mennyiségű székletvér szintén az előrehaladottabb állapotra lehet jellemző.
A végbélnyílástól számított 15-20 centiméteres szakaszt nevezzük végbélnek, végbélrák alatt pedig az itt megjelenő rosszindulatú daganatot értjük. A végbélrák “idegentest-érzést”, akár folyamatos székelési ingert válthat ki. A vérzés itt is jellemző tünet, innen inkább élénkpiros a vér színe. A vérzés emiatt nem is igazán különíthető el az aranyér által okozott vérzéstől. A két betegséget legalábbis a kezdeti tünetek idején nem a vérzés, hanem jellemzően a fájdalomérzet megjelenése alapján lehet megkülönböztetni: míg a végbélrák rendszerint fájdalmatlan, addig az aranyér a gyakran fájdalommal jár együtt.

Forduljon orvoshoz, ha a korábbi megszokottnál ritkábbá válik, vagy éppen sokkal gyakoribbá, hasmenésesebbé válik a széklete. Ha változó állagúvá válik a széklet, vagy benne vért lát, avagy végbéltáji panasza van, szintén orvoshoz kell fordulni.

A vastagbéldaganatok szűrésére különböző módszerek állnak rendelkezésre.
A legegyszerűbb eljárás a székletben kimutatható, szemmel nem érzékelhető (úgynevezett okkult) vérzés kimutatásán alapul. A székletvér teszt rendelkezésre áll laboratóriumi vizsgálat keretében (emberi hemoglobin szelektív kimutatása).
Enzimes béldaganat szűrés (Tumor M2-PK székletteszt) egy új eljárás, melyet Magyarországon 2008 óta alkalmaznak. Széklet vizsgálatról van szó, ugyanakkor a daganatot jelző pontossága nagyon jó, hozzávetőleg 85 %-os. A vizsgálat során a székletből nem vért, hanem egy speciális, a daganat által termelt enzimet (M2-PK) mutatunk ki.

A székletben egyéb emésztőszervrendszeri betegségek is okozhatnak pozitív vér teszt eredményt, ezért egyéb vizsgálatokat is célszerű végezni az orvos megítélése alapján (hasi ultrahang, gasztroszkópia, stb).
Ugyanakkor a negatív székletteszt nem zárhatja ki egyértelműen a daganat lehetőségét. Ennek oka, hogy a daganat nem vérzik állandóan, illetve az, hogy ez a módszer a még nem vérző rákos elváltozást nem képes kimutatni. Így a klinikai tünetekkel rendelkező egyéneket negatív széklet teszt esetén is tovább kell vizsgálni.
A székletben szabad szemmel is észlelhető friss vér mindig felveti a végbél- és/vagy vastagbélrák gyanúját. Ilyen esetben már nem tesztet, hanem szintén eszközös vizsgálatot kell végezni.

A vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) egy olyan eljárás, melynek során egy hajlékony műszerrel, endoszkópos készülékkel a végbél, a vastagbél és a vastagbél-vékonybél átmenet vizsgálata végezhető el.
Kolonoszkópia során a kóros területekről szövettani minta is vehető, valamint az észlelt polipok a vizsgálat közben eltávolíthatók.

A kötelező vastagbélrák szűrés ingyen, tb által elérhető ugyan, azonban ilyen körülmények között a páciensek sajnos rossz tapasztalatokkal távoznak az átélt fájdalmak miatt. A maximális fájdalommentesség érdekében rendelőnkben lehetőség van altatásos vastagbéltükrözésre is. Az altatásos vizsgálatok után egy órás megfigyelésre a pácienst a rendelőben megfigyelés alatt tartjuk, utána csak kísérővel mehet haza. Aznap nem vezethet autót, munkát nem végezhet.

A kolonoszkópiás vizsgálat nem teljes értékű alternatívája a kettős kontrasztos bélfeltöltés (irrigoszkópia). Ez a vizsgálat ugyancsak lehetővé teszi a vastagbél indirekt (nem közvetlen, hanem a filmen történő) áttekintését, de alkalmatlan a gyanús területekről a szövettani mintavételre. Pontossága körülbelül 85%-s a kolonoszkópos vizsgálathoz képest és ugyanolyan hashajtásos előkészítésre van szükség esetében.
Ugyancsak alternatíva a CT kolonográfia, ami pontosabb az irrigoszkópos vizsgálatnál, de szintén nem alkalmas szövettani mintavételre és szintén hashajtásos előkészítést igényel.
Tehát, ha a képalkotó vizsgálatokkal gyanús elváltozás látszik, a kolonoszkópos vizsgálatot is el kell végezni.