Pannónia Magánorvosi centrum

A vastagbél- és végbéldaganatok gyakorisága

Az elmúlt évtizedekben az újonnan diagnosztizált vastagbéldaganatok és végbéldaganatok évenkénti száma csaknem négyszeresére emelkedett, s ezzel mindkét nem esetében a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedéssé vált.
Hazánkban körülbelül évi 7500–8000 az új betegek száma, és körülbelül 4800 ember hal meg évente a betegségben.

A végbél- és vastagbélrák gyakorisága a 40–50 éves korosztály körében emelkedik a leggyorsabban.

Vastagbélpolipok és rákmegelőző állapotok

A végbél- és vastagbélrákok döntő többsége rákmegelőző állapotból, polipból alakul ki. Ez a folyamat többnyire évek alatt zajlik.
Ha a betegséget ebben a stádiumban fedezik fel, az eltávolítással szinte 100%-os a gyógyulás esélye.

A jóindulatú polipok nagyon sok embernél előfordulnak, és nem minden esetben alakulnak ki belőlük rosszindulatú daganatok.
Viszont ha a polipokat nem fedezik fel időben és nem kezelik, elfajulhatnak rosszindulatú daganattá.
Nagyobb az elfajulás veszélye, ha a polip a végbélnyíláshoz közelebb helyezkedik el.

A polipok zöme véletlenszerűen alakul ki, de 2–3%-uk örökletes tényezők következménye.
A végbél- és vastagbélrák azon daganatos megbetegedések közé tartozik, amelyeknél megfigyelhető a családon belüli halmozódás.

Ezért különösen fontos, hogy akinél a családban előfordult ilyen megbetegedés, rendszeresen vegyen részt szűrővizsgálaton.
Az időben történt polipeltávolítás csökkenti a rosszindulatú betegség kialakulásának kockázatát, ezért 40 éves kortól javasolt a szűrés.

Ha a családban már előfordult kolorektális rák, a szűrés megkezdésének időpontját egyénileg kell meghatározni.
Elsőfokú rokon esetén a szűrést a rokon megbetegedésének életéve előtt tíz évvel érdemes elkezdeni.

A vastagbél krónikus gyulladásos betegségei közül a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség is fokozott rizikót jelent a rák kialakulásában.

A vastagbél- és végbélrák tünetei

A vastagbélráknak és végbélráknak nincsenek teljesen egyértelmű tünetei.
A vastagbél felszálló és leszálló szakaszán elhelyezkedő daganatok eltérő panaszokat okozhatnak:

• A felszálló szakasz daganatai gyakran véreznek, így véres székletet okoznak.

• A leszálló szakasz és a szigmabél tumorai inkább a béltartalom továbbhaladásának zavarát, illetve a székelési szokások megváltozását idézik elő.

Ezek a tünetek nem mindig jelentkeznek tisztán, így kizárólag ezek alapján nem diagnosztizálható pontosan a rák.

A véres széklet oka, hogy a tumor időszakosan vérezni kezd.
Korai állapotban a vérzés kismértékű, gyakran észrevétlen.
A betegség korai tünete lehet a vérszegénység, mely a folyamatos, kis mennyiségű vérvesztés következménye. Ez fáradékonysággal, gyengeséggel, sápadtsággal járhat.

A vastagbélrákok gyakran korán képeznek áttéteket a nyirokcsomókba, májba, tüdőbe, agyba, vagy a szomszédos szervekbe.
Szűrés nélkül a betegség sokszor csak késői stádiumban ismerhető fel.
Előrehaladott állapotban krónikus székrekedés, bélelzáródás, hasi fájdalom, illetve nagyobb mennyiségű vér a székletben is jelentkezhet.

A végbélrák az utolsó 15–20 centiméteres szakaszon alakul ki, és idegentest-érzést, folyamatos székelési ingert vagy élénkpiros vérzést okozhat.
A vérzés hasonlíthat az aranyér tüneteihez, ezért a két betegség elkülönítése fontos: a végbélrák rendszerint fájdalmatlan, míg az aranyér gyakran fájdalmas.

Mikor forduljunk orvoshoz?

• Ha a székletürítés ritkábbá vagy gyakoribbá válik

• Ha megváltozik a széklet állaga, vagy vér jelenik meg benne

• Ha végbéltáji panaszok jelentkeznek

Ezekben az esetekben mindenképp orvosi vizsgálat javasolt.

A vastagbélrák szűrése

A vastagbéldaganatok szűrésére több módszer is rendelkezésre áll.

Székletvér-teszt

A legegyszerűbb eljárás a székletben kimutatható, szabad szemmel nem látható (okkult) vérzés vizsgálata.
Ez laboratóriumi vizsgálatként elérhető (emberi hemoglobin kimutatásán alapul).

Enzimes béldaganat-szűrés (Tumor M2-PK teszt)

Ez egy újabb eljárás, melyet Magyarországon 2008 óta alkalmaznak.
Székletmintából mutat ki egy daganat által termelt enzimet (M2-PK), és a pontossága megközelíti a 85%-ot.

Pozitív székletvér-teszt esetén további vizsgálatokra van szükség (pl. hasi ultrahang, gasztroszkópia).
Fontos tudni, hogy a negatív teszt nem zárja ki teljesen a daganatot, mivel az nem mindig vérzik folyamatosan.

Ha szabad szemmel is látható vér van a székletben, akkor endoszkópos vizsgálat szükséges.

Kolonoszkópia (vastagbéltükrözés)

A kolonoszkópia során egy hajlékony endoszkópos eszközzel a végbél, a vastagbél és a vékonybél átmenet vizsgálható.
A beavatkozás során szövettani mintavétel és polipeltávolítás is lehetséges.

A maximális komfort érdekében rendelőnkben altatásos vastagbéltükrözésre is van lehetőség.
Az altatás után a páciens egy órás megfigyelés alatt marad, és csak kísérővel távozhat.
Aznap autóvezetés és munkavégzés nem javasolt.

Alternatív képalkotó vizsgálatok

• Kettős kontrasztos bélfeltöltés (irrigoszkópia):
  Indirekt vizsgálat, kb. 85%-os pontosságú a kolonoszkópiához képest, szövettani mintavételre nem alkalmas.

• CT kolonográfia:
  Pontosabb, mint az irrigoszkópia, de szintén nem alkalmas mintavételre, és hashajtásos előkészítést igényel.

Ha bármelyik képalkotó vizsgálat gyanús elváltozást mutat, a diagnózis megerősítésére kolonoszkópiát kell végezni.