Pannónia Magánorvosi centrum

Az emésztési folyamat egészséges működése

Az emésztőrendszer élettani működése

Az emésztőrendszer olyan összetett szervrendszer, amelynek funkciója nem csupán a táplálék emésztése, felszívása és a salakanyagok ürítése.
Szoros kapcsolatban működik együtt több más szervvel és szervrendszerrel – például a központi idegrendszerrel, a májjal, a hasnyálmiriggyel és a vesével.
Saját, illetve más szervekből érkező hormonális és idegrendszeri szabályozás eredményezi megfelelő működését.

Jelen cikk a teljesség igénye nélkül az emésztés folyamatát és az emésztőrendszer élettani működését mutatja be – egy ideális összetételű falat (bolus) nézőpontjából.


A táplálék összetétele

Egy falat ideális étel megfelelő arányban tartalmaz tápanyagokat, ásványi anyagokat, vitaminokat és vizet.
Energiatartalom szempontjából általában:

  • 20–30% fehérje (komplett)

  • 20–30% zsír (esszenciális)

  • kb. 50% szénhidrát, az életkor és életvitel függvényében.


A szájüreg (Cavum oris)

A szájüregbe vett táplálék fizikai feldolgozását a fogak végzik, a nyelv keverő mozgása pedig az étel homogenizálását segíti.
Ez a folyamat előkészíti a nyállal való keveredést – az emésztés enzimatikus és immunológiai szakaszának kezdetét.


A nyál szerepe és összetétele

Termelődése

Átlagos életvitel mellett naponta 1–1,5 liter nyál termelődik.
A nyálmirigyek aránya a termelt mennyiségben:

  • állkapocs alatti mirigy: 70%,

  • fültőmirigy: 25%,

  • nyelv alatti mirigy: 5%.

A nyál szerves és szervetlen anyagokból áll, melyek számos funkciót töltenek be.


Szerves összetevők

  • Amiláz: keményítőt és glikogént bont rövidebb láncú szénhidrátokká.

  • Mucin: segíti a bolus kialakítását és síkossá tételét.

  • Kallikrein: a bradikinin szekrécióhoz szükséges, értágító hatású.

  • Lizozim: baktériumosztódást gátló enzimfehérje, alkohol és dohányzás csökkenti elválasztását.

  • Vérplazmafehérjék (albumin, immunglobulinok)

  • Vércsoportanyagok: igazságügyi orvostani jelentőséggel.


Szervetlen összetevők

A nyál eleinte hasonlít a vérplazmához, majd hipoozmotikussá válik.
Fontos szerepe van a kalciumionnak a fogak védelmében, a tiocianát pedig antimikrobiális hatású.


További funkciók

  • Az oldó hatás révén segíti az ízérzékelést.

  • Bizonyos anyagok kiválasztódnak a nyálban (pl. nikotin, nehézfémek).

  • Néhány gyógyszer (pl. nitroglicerin) a nyálkahártyán keresztül gyorsan felszívódik.


Nyelőcső (Oesophagus)

A bolus a nyelési reflex hatására jut a nyelőcsőbe, majd perisztaltikus mozgással halad a gyomor felé.


Gyomor (Venter)

A nyelőcső perisztaltikus hulláma a gyomorba juttatja az ételt, ahol keverő és gyúró mozgások segítik a feldolgozást.
A gyomornedv napi termelése kb. 2,5–3,5 liter.

A gyomornedv szekréciós szakaszai (I. P. Pavlov leírása alapján)

  1. Kefalikus szakasz: a táplálék látványa, illata is elindítja az elválasztást.

  2. Gasztrikus szakasz: a gyomorban lévő peptonok fokozzák a gasztrin és hisztamin termelést → sósav és pepszinogén elválasztás.

  3. Intesztinális szakasz: a patkóbél hormonjai (szekretin, CCK, GIP) szabályozzák a további folyamatokat.


Proximális vékonybél (Duodenum)

A gyomorból a táplálék a patkóbélbe kerül, ahol az emésztést az epe és a hasnyálmirigynedv folytatja.

Epe

  • A máj termeli, az epehólyagban tárolódik.

  • Az epesavak a zsírokat emulgeálják és aktiválják a lipáz enzimeket.

  • Részt vesz az enterhepatikus körforgásban.

Hasnyálmirigynedv (Pankreásznedv)

  • A pH semlegesítését és az enzimek aktiválását biztosítja.

  • Enzimei: fehérje- (tripszin, kimotripszin), szénhidrát- (amiláz), nukleinsav- (DN-áz, RN-áz) és zsírbontó (lipáz).


Disztális vékonybél (Jejunum és Ileum)

Itt történik a tápanyagok bontásának befejezése és felszívása.
A Lieberkühn-kripták és bélbolyhok enzimeket termelnek és nagy felszívó felületet biztosítanak.

A felszívódott anyagok:

  • kis molekulák → kapillárisokba,

  • nagy molekulák (pl. zsírsavak) → nyirokerekbe jutnak.


Vastagbél (Colon)

Részei: vakbél, felszálló, haránt, leszálló és szigmabél.
Feladata:

  • víz és elektrolit visszaszívás,

  • bélflóra vitamintermelése (pl. B12, K-vitamin),

  • széklet tárolása a szigmabélben.

A bennékben erjedéses és rothadásos folyamatok zajlanak, melyek során gázok és melléktermékek keletkeznek.


Végbél (Rectum)

Feladata a széklet tárolása és ürítése.
A székelési inger kb. 15–20 Hgmm nyomásnál jelentkezik.
A folyamat reflexesen szabályozott, de a külső záróizom tudatosan irányítható.

A végbélből gyógyszerek (pl. kúpok) gyorsan felszívódnak, megkerülve a májat.


Irodalomjegyzék

  1. Fonyó A., Hunyady L., Kollai M., Ligeti E. Az orvosi élettan tankönyve. Medicina Könyvkiadó Rt., 2006. 221–293.

  2. Waszkiewicz N. et al. Salivary lysozyme in smoking alcohol dependent persons. Folia Histochem Cytobiol, 2012; 50(4):609–12.

  3. Minarowski Ł. et al. Thiocyanate concentration in saliva of cystic fibrosis patients. Folia Histochem Cytobiol, 2008; 46(2):245–246.

  4. Terry L. M., Meyer J. W. Pathways of Acetate, Propionate, and Butyrate Formation by the Human Fecal Microbial Flora. Applied and Environmental Microbiology, 62(5):1589–1592.